Azt hittem, hókupac van az ablakpárkányon, de csak az ablaktáblák közé tett szivacs virít ott, és hopp, az előbb még egy órával ezelőtt volt, vagy csak a nagy náthás mivoltom akadályoz a reális helyzetfelismerésben? A derékocskám mindenesetre fáj, mintha meghúzódott volna... ki húzta meg, hé?! És igazából izgalmas valamilyen szempontból az azmat duyun Dubai, de nem pörögnek elég gyorsan a szótárlapok, balra tőlem viszont itt kacsintgat rám a The songs of distant earth*, igaz csak búkvörmsz kiadásban, de épp elegendő ahhoz, hogy kedvet (és sikerélményt) gyártson.
Tegnap beépítettem a mellkasomba egy kék, trutyiszerű izét, akit ÖNkontrollnak hívnak, és összeszorítja a szivecskémet, ha azt látja, hogy nem tanulok ;-)
auuuuucssss
*nah, műveletlenkém, ez Arthur C.Clarke