Péntek esti csajos kocsmázás (istenem, de jó volt és milyen rég nem volt részem benne), 4 óra alvás, egész délelőttös anyukázás és kabátvásárlás után nehezen indult a szombat este, a szélvédőmről szorgalmasan törölgettem az álommézet, aztán mire a lakásavatóra befutottam, megláttam az ismerős arcokat és minden világfájdalmam elszállt. (Négy emeletet lépcsőztem a régi bérház liftjétől való félelmemben--->sport!). Mire tovább indultunk bulizni, már megfelelő energiaszinttel rendelkeztem, ami kb reggel fél 7ig tartott ki. És amennyire rosszul indult részemről, akkora buli lett megint. Kezdem otthon érezni magam, érzem a zenét, még a vérem lüktetése is felveszi a ritmust, érzem az illatokat/szagokat, érzem az uv-fényben világító ruhadarabokat, és érzem, hogy barátok közt vagyok, és ez a legfontosabb.
2009.11.15. 07:52 orumiya
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://orumiya.blog.hu/api/trackback/id/tr386371707
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
muttgirl 2009.11.17. 08:49:56
helyes, örülünk.:)
![](/img/blank.gif)