Elindult a visszaszámlálás... már csak 9 napom van, és szigorlatozom. Újra ott fogok ülni azok előtt, akiket nem nevezünk néven nyáriszünetben és egyéb lazítós időszakokban. Kérdezgetni fognak, remélhetőleg olyan dolgokról, amikről az elkövetkező napokban olvasni fogok, és nem olyanokról, amikről esetleg két éve hallottam egyszer egy mondatot. Bár összességében úgy érzem, idegileg jobban viselem ezt a vizsgaidőszakot, mint eddig bármelyiket. Ó, nem a rutin meg az évek... nem is tudom, mi a titok. De most még egyszer sem borultam ki, hogy mennyire idiótaságokat kell tanulni, semmi hasznom nem lesz belőle & munkanélküli leszek a diplomámmal. Talán beletörődtem a sorsomba így négy év után, és világgazdasági válság ide vagy oda, bölcsészmunkanélküliség stb, úgy érzem, jól választottam.