Reggel tolmácsoltam a közjegyzőnél. Elég durván hangzik, de ilyenek vannak... Amikor a közjegyző a bárgyú fejével rám meredt és kérdezte, hogy Ön a tolmáács?, akkor igent kellett bólogatnom és jegyzőkönyvbe vétettem. A pasas valami elképesztő jogi blablát olvasott fel és jelentőségteljes pillantással nézett rám, hogy akkor tolmácsoljak. Én hasonlóan jelentőségteljes, ámde meglepődött fejjel kedves ügyfelemhez, egy 27 éves sráchoz fordultam, közöltem vele, ez olyan jogi hablablablah volt, hogy nem érdemes lefordítani. Megértően bólogatott, majd a számomra is értelmezhető részeket a cirkalmas jogi nyelvezetből kihámozva elmagyaráztam neki, mi a szösz van.
Ezután volt olyan rendes és elvitt bébiszitterkedni. Amikor beléptem az ajtón, a grincs bennem hihetetlen nagy elégedettséggel konstatálta, hogy a lakásban nincs karácsonyi dísz, ellenben a szobában egy nagy ketrec terpeszkedett, benne egy nyuszival. Egészen addig voltam boldog, meg örültem a fejemnek, amíg a kissrác a szülinapjára kapott könyvecskét oda nem hozta nekem és dugdosta a kezembe, hogy énekeljek. A Kis karácsony, nagy karácsony volt benne..... Kilábalva a dalocska okozta sokkból, főztem borsófőzeléket, majd letettem a picúrt aludni, aki mint akit kiütöttek, úgy elaludt pár perc alatt. Hiába, kifárasztásban jó vagyok =)
Átmentem egy haveromhoz, aztán délután ajándékot vásároltunk, ami úgy nézett ki, hogy bevágódtunk egy ilyen füstölő illatú, sok indiai/indonéz stb faragott bútorral telezsúfolt üzletbe, és pár vááóóóó meg húúú között sikerült választani 1-2 szép dolgot. Persze a legszebb kiszemelt dolgokat pénz hiányában ott hagytam, de így karácsony előtt úgy érzem, meg kell említenem, hogy örülnék valami nagyon színes ágytakarónak pl =)
Este barátnőmmel borozgattunk, és bár félkómás voltam a napi futkosástól, így is kellemesen telt az idő. Áh, milyen imba forralt bort tudok csinálni, mindjárt megkívánom, az egyetlen jó dolog a télben a meleg szobából kifelé bámulva látható hókupacokon kívül.
