Tegnap elhoztam Picúrt a bölcsiből, és gondolom, díjazta ezt az apróságot, mert egész du tüneményes volt. Fogta a mobilját és miközben telefonáltam, fel-alá járkált ő is fontos beszélgetésbe merülve. Rajzolás közben olyannyira hagytam kibontakozni, hogy pár pillanatra el is bóbiskoltam. Ez az a pillanat, amikor elhallgatok, és megszűnik a "Mit is rajzolsz épp? Jaj miért feketével rajzolsz? Anyád még mélyebb pszichológiai következtetéseket fog levonni ebből etc." Picúr odaállt elém, hogy kéremszépenhogyképzelem, hogy nem magyarázok tovább.

Fáradt voltam, mire Mami megjött, lekéstem B. meglepi-buliját is. Az estém ott menekült meg, hogy Mami A.kozmetikum-fejtágításról hazatérve elkapott és kisminkelt. Nem kis büszkeséggel állíthatom, meglehetősen eredményes lett a dolog. A terv szerint hippinek öltöztem, ha már voltam olyan felelőtlen hogy B.szülinapjára tortából kiugráló hippilányokat kívántam. Hazarohantam, gyors öltözés, virágos szoknya, barna fodros felső, narancssárga sál, bakancska és két copf. Nem részletezem a lélegzetelállító eredményt, felesleges :D A buli jó volt . Bár máskor a szokásos modern nő szerelésemben fogok pompázni (elvegyülve a modern női tömegben), mert pl.30-as buszon egy disznóképű srác stírölt, én meg nagy fantáziával elképzeltem, ahogy parasztasszonyként szórom nekijje a kukoricát. Nem volt szép látvány.