Queen bee bee beeee

Minden program és figyelemelterelési kísérlet ellenére konstans rosszkedv és depresszió kezd a hatalmába keríteni. Már meghallgattam minden érvet, miért jó nekem ez a szitu és miért hagyjam annyiban, próbálom annyiban hagyni, persze nem megy, de próbálkozni lehet. Ehhez hozzájárul, hogy a tanfolyamra nem tudok beiratkozni, mert nincs rá anyagi fedezet. (Mivel nem iskolarendszerű, hanem felnőttképzésről van szó, nincs lehetőség az ingyé okájéra). Mindezek betetőzéseként fura fizikai fájdalmakat produkálok pszicholitikusan, amiket aztán el is mulasztok, csak hogy testileg se legyen már jó. Nem kell, nem fontos az. Pakoláskor hova is tettem a plüssmacimat/ nyuszimat? Most jól jönne nagyon...

Elindulok beiratkozni.

Ami kissé felderített:
http://urbanista.blog.hu/2009/09/14/a_ketfarku_kutya_madarvarosa

Keserű a reggel és mindig így (fog) indul(ni), a bűnbánat ólomsúlyai zuhognak rám, és túl közel van ez a 9 óra az álmokhoz. Estére jobb lesz, eltelik egy szokásos hétköznap és eltompulok a hétfőtől. Mert így most tétlenül, torkomban gombóccal ülni és gondolkozni, vajon megéri-e beiratkozni az okj-ra, elhozni a bookline-tól a könyvet és bemenni órára.... van értelme? De csak hogy újra este legyen és hétköznappá váljon a ma. Szürkévé, porhanyóssá.

Reggel úgy ébredtem, hogy gyűlöltem a lábamra hulló napsugarakat és minden az én hibám volt. Az egyik szivem sír, a másik kő.

Antix - Darko

A múltkor felvetődött, hogy most akkor eredeti vagy feldolgozás, akkor a Growling Machines nyert utcahosszal, és a következő dallal is a feldolgozások mellett szeretném letenni a voksomat.

Leningrad Cowboys - You're my heart, you're my soul

Szerintem ilyenkor annyira mindegy, hogy kreten.hu-n találtam a linket vagy máshol.

És íme, az anya-adag: suli megvan, három órám lesz hivatalosba bejárós (+2 csak vizsga), meg kettő az angol, nem keringő, hanem inglis-szpíking komolyba. Tegnap beszéltem a MAMÁval¹, lesz sok könyvtárazási lehetőség, és ha sokat fog látni dolgozni, akkor kegyes lesz irányomban. Idegenvezetői tanfolyamra beiratkozok, szigorlatra szorgalmasan készülök, a szakdogámat elkezdem írni és az arabot sem hanyagolom el. Mostmár semmi sem állhat az utamba magamon kívül!²

¹mostantól így fogom hívni, pályafutásom néha ambivalens, de erős kezű egyengetőjét
² a wow, az 1+n buli mind csak egy állomás, remélem, nem helyi járattal akarok a Húsvét-szigetekre menni

Elkezdődik megint. Vége a nyári lazsálásnak, de az időt legszebben elbaszni még mindig a blogolással lehet, tanulás helyett megrágott, apró darabkákból összetapasztott, majd megformált mondatokat köpve az elgyötört, mindig poros és piszkos billentyűzetre. Nem, nem tűntem el, itt vagyok és válaszolok, mert levelet/üzenetet kapni jóóó, és izgalmas keresni mások blogjában az utalásokat, hogy mondtam/mutattam valamit, ami megmaradt és nyomot hagyott. Hogy életünk szálai összekapcsolódnak valahol, valamilyen pontokon és a sorsok rezgéseinek kisülései bulit okoznak vagy együtt elszenvedett másnaposságot.

Fontos és jelentős állomása következik az életünknek, mely iskolaidőben is kijelöli a csapásirányt: hétvégén lazítani kell! (de azért hétközben sem árt)

Ezúton szeretnék nagyon boldog szülinapot kívánni Huginak (21)! De nem írom le, mi a meglepi, mert hátha a fülébe jut ;-)