Queen bee bee beeee

Az élet egy nagy LOL, amiben az o szimbolizálja a segglyukat.

Tegnap este perzsa ismerősöm msn-en mondta, hogy elvesztette a telefonját, írjak egy sms-t rá, hátha valaki megtalálja. Megtalálták, és ezt reggel 7: 19-kor a BKV diszpécsere közölte velem. Örömömben kiment az álom a szememből, így egy gyors zuhany (és pár daily quest abszolválása) után fordítottam két oldalnyi habkönnyű szúfi versikét. Délben összeszedtem magam, és elindultam átvenni a telefont. A Hős utca után kellett egyel leszállni, majd gyors körbetekintés után odahelóztam egy nem a napon barnult (de nem cigány vonásokkal ellátott) 22 éves* srácnak, merre van a villamos-garázs. Miután közölte, ő is arra megy, csatlakozott hozzám, és kikérte a véleményem "te is nő vagy" alapon, hogy mit csináljon a 40 éves barátnőjével, akinek van egy ugyanannyi idős fia, mint ő, de nagyon szerelmes belé, amúgy goapartykon dj, meg mindig volt 10-15 ft a zsebében, van 2 lakása, szóval nem a nő pénzére hajt, de ő mennyire szerelmes. És a Hős utcába ne menjek este, mert ez veszélyes környék. Tanácsot adtam, jóslatot kaptam, aztán elrobogtam a diszpécserekhez. Mintha az oroszlán barlangjába léptem volna, mindenfelé egymást ugrató-sziesztázó bkv-s pasik.  A reggeli, flörtölős hangú diszpécser egy sármos, mosolygós 40-es volt ;) Ott helyben felhívtam a srác haverját, lebeszéltem vele az átadás helyét. Ááá, kicsit se voltam büszke, amikor folyékonyan beszéltem perzsául előttük. :) Suliba menet a Blahán pedig lepasszoltam a cuccot. 

Innentől kezdődött a nap kurvaanyázós része. Pótórára mentem, tanár fél órát várakoztatott. Maga az óra élménydúsra sikeredett, csak kegyetlen meleg volt abban a kis szobában, és jojóztak a szemeim. Utána beszéltem Répafej úrral. Közölte, hogy nem jártam órára, és már megint különcködök (könyörgöm, régi rendszeresként nem tudnék Ba-s kódú órát felvenni), szóval ha ennyire egyedi elbánásban akarok részesülni (ezt honnan a f**ból vette?!), akkor 50 verset kell jövő szerdára preparálnom és szigorlati szigorral fog kérdezni, mivel nekem Ma-diplomám lesz, a csoport másik felének meg 30 vers és Ba-diploma. (arrrgggg) Jah, és tanszékvezető is kíváncsi lesz a produkciómra, úgyis szigorlati anyagrész ez a költő. És ami a legszebb az egészben: a leghalálosabb nyugalommal nyögtem be, hogy rendben, meglesz. Csoda, hogy nem vontam vállat. Persze a fejemben a gondolatok egy ringlispil sebességével indultak meg. De megcsinálom! Kemény vagyok, wazzze, és semmilyen mósuz illatú hajfürtös vers nem tud kifogni rajtam!

A nagy izgalmakra itthon elfogyasztottam két banánt karikára vágva, fahéjjal megszórva, és kaptam rá Zsombitól tejszínhabot. Aztán átjött beszélgetni, a hóna alatt több mint fél kilónyi epertortával...  Nem merek nyilatkozni a hordók és az alakom közti egyre nyilvánvalóbb hasonlóságról. 

* a magyarázatot lásd lejjebb

Egy jó kollégista nem csak a neten elérhető forrásokból tájékozódik a jó zenéket illetően, hanem kinyitja a fülecskéjét, mi ordít a szomszéd szobában.

Most a Séta a múltba c. filmet akarom megnézni, muttgirl írt róla ->youtube:trailer ->letöltés a sorrend. Csakhogy nem tudtam azonnal megszerezni, így sajnos kénytelen voltam beérni két szarral. A boltkóros naplóját muszáj volt kikapcsolnom az első fél órában, az American dreamz még kínlódósabb volt, de végignéztem nagy nehezen. (Ez a vizsgaidőszak átka, basszuk el az időt bárhogy, csak tanulni ne kelljen.)

Most Barry White-tal kábítom magam.... itt most nem térnék ki a hangja és a női bugyik kapcsolatára, szóval csak röviden: szexi <3 Barry White - Let Me In And Let´s Begin With Love

Emlékszem, amikor ezt a dalt először hallottam, valami új kezdődött el. Olyan forró boldogság remegett bennem, hogy nem bírtam megszólalni sem, csak öleltem és sírtam. Az idő megváltoztatja az érzéseket, átformál bizonyos személyiségjegyeket a tapasztalatok által, de a tüzek újraéledhetnek, az érzések visszatérhetnek, mert nem tűnnek el sosem, csak alakulnak és kavarognak. A sors keze vagy a végzet szemöldöke, hogy kire rezeg bennem minden atom. Horoszkópikus tényezők számomra meghatározhatatlan szövedékének sűrűje, kibogozhatatlan, és mennyire nem hasonlít a racionális és az emocionális döntés eredménye. Ketten döntünk egymagamban.

Igazából érdekes a szöveg....

A harmadik oldal már nem is olyan nehéz, hamar bele lehet rázódni a kezdeti sokk után. (Épp ma magyaráztam G-nek, hasonló analógiára, hogy csak az első 3 kakis pelus szörnyű...)

Nem vagyok fáradt, álmos vagy beteg, és az ufók sem akarnak elrabolni.

Vannak fenn még barátok msn-en, akik kellő mértékben támogatják a dolgozatírási törekvéseimet. ("Hogy mondtad? Mi a fenét csinálsz ilyenkor? Te beteg vagy?!")

2 m-es körzetben található 175 g mogyorós nápolyi, 1 narancs és sok banán. 

Végülis örülök, hogy élek, megvan minden testrészem (a májam állapota is elfogadható), egészséges vagyok, van egy fél doboz cigim is vészhelyzetre, és kaja is van a hűtőben, amit egy afrikai éhező kisgyerek nem mondhat el. 

A sors szeret. Ma este 9 körül jött a telefon, hogy a holnapi vizsgám, amire tömény másfél napja készülök, elnapolva június 3-ra. A szerelmetes versikéket azonnal félbehagytam, a szellőket, illatos hajfürtöket meg borivós mámort meg magam mögött. És elővettem a fundamentalizmus témakört, a változatosság és a tudományosság kedvéért nem angolul wikipédiáról szedem az anyagot (jaj, csak meg ne tudja senki!), hanem a frissen Németországból importált könyvet csaptam fel és elmerültem a német nyelv rejtelmeiben.

Hátkérem, német nyelvű szakszöveg jellemzői:
1, féloldalas barokk körmondatok
2, (csak ebből az alkalomból) igékből képzett főnevek (2 eset):
a, simán nagybetűvel írja az igét és voilá főnév
b, igét nagybetűvel írja és mögétosz egy -heit képzőt
(természetesen ezek a szavak nem szerepelnek a Halász-féle német-magyar szótárban (GIB), mert mér kéne?!)
3, nem folytatom, mert még valaki kedvét elveszem a német nyelvtől, és azt nem bocsátanám meg magamnak....

Mindenesetre abszurdum, de várom, hogy az iráni alkotmányt olvashassam angolul. Pedig nem is tudok angolul. (vagy csak rejtett tálentum vagyok)

Van egy határ, ami után rájövök, hogy a hülye irodalmár sok-sok oldalas cikke egy mondatba letömörítve ennyi: Kurvára semmit nem tud az irodalomtörténet erről a 14. századi költőről azon kívül, hogy mit írt a verseiben. És én is épp akkor érzek magamban erőt 1 óra magasságában még tanulni, amikor reggel fél 8-ra megyek bébiszitterkedni.

Mindenesetre köszönöm a névnapi jókívánságokat :)

4 éve ezen a napon sikáltam le sok-sok trepnit a melóhelyemen, amikor kocsmában dolgoztam. Ma kiderült, hogy 2 etr-ben nem jegyzett vizsgám van a héten. Szép ez a nap :)

Ez valami isteni jel, hogy nyavalyogni jövök ide, hogy mennyi mindent kell tanulni/megcsinálni, és az persze ma derült ki, hogy kedden vizsga, amúgy szerdán pótóra, csütörtökön doga leadás alkotmányelemzéssel fűszerezve, és szintén új fejlemény, hogy pénteken vizsga.... éééés ekkor megjelenik a blogomon DT kiírása: "A tanulás nemesít, de a társadalmunkban nincs szükség a nemesekre."

Most meg kéne nyugodnom?!

Amúgy szeretem, ha a csoporttársaim teljesen elfelejtik velem közölni, mit egyeztettek le a tanárokkal...

És hogy érzékeltessem az "xy de bekaphatja" / "húde megfejelném" / "mekkora köcsögség már" felhangokkal kísért kurvaanyázós hangulatomat, íme a háttérzaj !

Láttam az Alkonyatot a moziban, de azon kívül, hogy a srác "hogy tud nézni" benne, nem igazán fogott meg. Talán a könyvvel kellett volna kezdenem? Mindenesetre csak szeretném kijelenteni, nem értem, mi ez az őrület a film körül. Hogy mégis milyen apropóból írtam épp erről? Véletlenül egy blogban hallottam ezt: Yiruma - River Flows in You . Szóval nyugi, normális vagyok, tudom értékelni a szép dolgokat :)

Ritka az, amikor egy könyv elolvasása után azt mondom, a film jobb lett. Mert sose lesz jobb, csak egy lesz a sok-sok interpretáció közül. Film után a könyvet elolvasni... csak ha a könyv létezett előbb... Így jártam a Harry Potterrel. Nem értettem, mi ez a nagy hűhó, amíg meg nem néztem a 3. (!) részt. Akkor fogtam a könyveket és érettségi előtt elolvastam az (akkor még) 5 könyvet. Órákon, pad alatt. Egyszerűen nem bírtam letenni. Azóta megszereztem perzsául és arabul is pár részt.

És most így vagyok a Papírsárkányokkal. Arabos barátnőmmel néztük egy éve, végigbőgtük a filmet, és most itt van a kezemben a könyv, két példányban, magyarul és angolul. Ezért érdemes megtanulni angolul, úgy érzem.