A péntek délelőttöm gyerekpesztrálással telt. A náthás picúr náthanedveinek gyakori eltűntetése olyan lelki sérüléseket okozott, amit azzal a késő délutántól éjfélig tartó kemény munkával kezeltem,hogy a szuperimba warlockomat felvittem 80-ra. Aztán 1-kor bedőltem az ágyba és szombat délig aludtam.
A mai nap percei így terméketlen talajra hulltak, a csodálatosanfantasztikus perzsa versekkel alig haladtam, 1/3 az arány, viszont Kolleginával megnézettem a Juno -t, ami kivívta a tetszését, így már nem éltem hiába. A Pillangó-effektus viszont 1 óra 31 percnél bukott el, amikor kiderült, sérült a fájl. Az utolsó negyed óra.... Csak az ellenségeimet kínoznám a beteljesületlenség eme érzésével.
A japán írásjelekkel egyelőre dominózgatok, a szmájlipofából kettő is van(si és cu), de a halacska viszi a pálmát (ju)1. Nem panaszkodok, erőteljesebb vizuális élmények érnek így, arabban csak a ya szóvégi alakja volt olyan, mint egy tökön rúgott kígyó. Mindenesetre nehéz dolgom van. Ennyi írott nyelvi buktató megismerése után szerintem szégyellheti magát az a magyar, aki nem tud hej helyesen írni.
1. Akit érdekel a japán, itt tájékozódhat: http://japanpelcek.freeblog.hu/ Perzsát nem tudok, de magántanítványokat vállalok. Jah, és ez nem a reklám helye volt xD
